Magyarország haszid zsidó közössége.
A 18. század közepén Kelet-Európában született meg a haszidizmus, a zsidóság egyik vallási és spirituális mozgalma. A mozgalmat Izrael ben Eliezer, ismertebb nevén Báál Sém Tov alapította, aki tanításaiban az isteni jelenlét közvetlenségét és az Isten iránti szeretetet hangsúlyozta. A 19. és 20. században a magyarországi zsidó közösségekre is nagy hatást gyakorolt a haszidizmus.
Magyarországon a haszidizmus Galícia felől kezdett elterjedni, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen meggyökerezett. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarország és Dél-Szlovákia területén jöttek létre. Ezeken a vidékeken számos zsidó közösség élt, amelyek befogadók voltak a haszid tanítások iránt.
A szatmári rebbe, Joel Teitelbaum, meghatározó szereplője volt a haszidizmus történetének Magyarországon. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében vezette a szatmári közösséget.Szatmárnémeti (románul Satu Mare) a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok a mai napig meghatározó szerepet töltenek be a világ haszid közösségeiben.
Magyarországon a haszidizmus különböző irányzatai léteztek, amelyek közül több is fontos hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. A magyarországi haszidizmus különböző irányzatai közé például a belzi, a munkácsi és a spinkai is beletartoztak. A haszidizmus különböző irányzatai, mint például a belzi, a munkácsi és a spinkai, sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek befolyásolták követőik vallási életét.
A második világháború és a holokauszt tragédiája súlyos csapást mért a magyarországi haszid közösségekre. A náci koncentrációs táborokban elpusztult a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid is. A holokauszt túlélői közül sokan Magyarországot elhagyva új életet építettek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
A haszidizmus Magyarországon, bár jelentősen csökkent, nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek továbbra is ápolják a haszid hagyományokat. Noha ezek a haszid közösségek kisebb létszámúak, szoros összetartás jellemzi őket, és aktívan hozzájárulnak a magyarországi zsidó vallási élethez.
A haszidizmus jelentősége Magyarországon továbbra is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás fenntartásában. A haszid közösségek száma az utóbbi évtizedekben csökkent, de a mozgalom továbbra is fontos szerepet játszik a magyarországi zsidó vallási életben. A magyarországi zsidóságra a haszidizmus tanításai és szellemisége még ma is jelentős hatást gyakorol, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdagságához és sokszínűségéhez.
hasid